Amint a mellékellt ábra is mutatja, Noel végül megbékélt az egérkés jelmezzel, sőt alig lehetett róla levenni a farsang előtti estén. Rohangált a lakásban, és azt kiabálta "miau-miau".
Ahhoz túl gyorsan szaladt, hogy utolérjem, és elmondjam neki: az egerek cincognak, nem nyávognak. De persze lehet skizo-egereset játszott, aki egyben macska is volt, így önmagát üldözte..
Szóval készültünk a farsangi ünnepségre, volt már sajtgyertya is a kelléktárban, no meg egy kis karika Noel szeme alatt. Mondtuk neki, hogy az nem szükséges a jelmeztárba, de meg se hallotta. Mi meg legyintettünk. Aztán másnap délben - úgy 4 órával a farsangi mulatság kezdete előtt telefonáltak az oviból, hogy Noel belázasodott. 38.5. Máté sietett is, gyorsan hazahozta, aztán kezdődött az influenzás mulatság. Előbb Noel, aztán Máté, majd én is megbetegedtem.
Mérhetetlenül elegem van a betegségekből. Mi, akik nem ismerték a gyógyszer fogalmát Noel 3 éves koráig, az ovival együtt köszönthetjük az ilyenkor szokásos betegségek korát is. Tudom, ez normális. Csak annyira rossz érzés látni, hogy beteg, és nem igazán tudok neki segíteni. Szívesen átvállalnám a betegségét, ha lehetne...
De azért szépen felgyógyult 2 nap alatt, a 3.-at már a nagyszülőkkel töltötte. Aztán este megint belázasodott. 40 fokos lázzal ő az ágyban, én meg mindenhol sírtam. A legnehezebb az volt, hogy mi is betegek voltunk, és iszonyatosan fáradtak + végig azon izgultunk, hogy Nadin - aki már egy köhögős megfázást elkapott Noeltől pár héttel korábban- nehogy elkapja. Noel hamar felgyógyult, csak a köhögés maradt. Viszont a doktornő -elővigyázatosságból - azt mondta szeparáljuk a gyerekeket. Akinek van gyereke, vagy némi képzelőereje, az gondolhatja, hogy ez mekkora tortúrát jelentett. Kijelölni a demarkációs vonalakat, és FENNTARTANI azokat. Szerencsére túl vagyunk a nehezén, de azért ez a tél még tartogathat néhány kellemetlenséget.
Nagyon de nagyon várom már a tavaszt, a friss levegőt, a virágillatot. Azt olvastam a nők egyötödét érinti a szülés utáni depresszió. Én baby blues helyett rózsaszín ködfelhőben úsztam az első hónapban, de azt hiszem most értem testi-lelki mélypontjára a télnek. Mivel vagy óriási hó van, vagy iszonyat hideg, nem igazán mehetünk Nadinnal sehová, a lakásban kiteljesedős énem meg nem az igazi. Persze tündéri-csodásak ezek a gyerekek, egyszerűen arról van szó, hogy nem tudok rendesen működni négy fal között.
Gyümölcsfákat akarok ültetni, és megmutatni Nadinnak milyen csodálatosak a tavaszi virágok. Meg sok-sok napfényt, nagy sétákat szeretnék. És egy kipihent, egészséges családot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése