2010. november 27., szombat

hűűű...hóóóóóóó

Nem is tudom ezt minek nevezzem. 
Egészen tegnapig úgy volt, hogy hétvégén irány Ausztria. Aztán este rájöttünk, hogy inkább várunk még 3 hetet, és itthon találunk ki mindenféle jó programot a hétvégére. Főleg mert elvitték a kiszemelt szállást és mert előző éjszaka keveset aludtunk, így nem volt igazán kedvünk 3-kor kelni.

...aztán este esni kezdett a hó...

Csodaszép volt... hajnal 3-kor már egészen vastag hótakaró borított mindent. 
Mi meg csak örültünk.
Hogy miért? 
Hát mert ha akartunk se tudtunk volna elindulni. 
Hófogságban vagyunk :D 
Húúúsz centiméter hó borít mindent!!! Mivel dombtetőn lakunk, autóval nem tudtunk volna elindulni. 
Gyalog (vagy szánkóval) mégiscsak messze lett volna...
 
Ez annyira de annyira vicces-ironikus-szeretnivaló helyzet :-))))

2010. november 25., csütörtök

Spassfaktor garantiert

Előre bocsátom, ennek a bejegyzésnek valószínű nem lesz túl sok értelme, mert egy késő van, kettő káosz minden szinten (persze jó értelemben véve :] 
Az egész úgy kezdődött, hogy mostanában ááállandóan síelek álmomban. Furcsa és izgalmas játékot űz velem az agyam, mert konkrétan érzem ahogy siklik a lábam alatt a léc, hallom ahogy ropog a hó és ahogy fúj a szél. Pedig az ablak sincs nyitva (vagy lehet holdkóros vagyok, és tényleg síelek álmomban?? ):-] 
Szóval megtette a hatását az álom, ezerrel nézni kezdtem a síterepeket, hójelentéseket és az időjárás előrejelzést. Aztán Máténak mondtam, hogy a hét elején szabadságon lesz, ugye tudja. Mire ő azt mondta, sejtette. 
(Talán a mindenre elszánt nézésemből? Vagy abból, hogy napok óta másról sem tudok beszélni?)
A napok számában még van némi egyet nem értés, de szerencsére hozzáférésem van a holiday request-jeihez, így ez sem jelent gondot :-))))  Ööö, izé, ezt most nem tudom lefordítani, mert nagyon késő van,  de lényeg, hogy a szabadság kérdés is megoldható. 8)
Szóval lázasan készülődni kezdtem, aztán szembe jött velem Noel. És akkor rájöttem, hogy uppsz, valamire nem gondoltam.
...a cuki kétévesre. 
(biztos az alatt a fél óra alatt merülhettem ennyire a hójelentések világába,  amíg Noel színig telepakolta a kiságyát mindenféle helyes ruhadarabbal. Megzavarhatott a csend). 
Szóval nem, két évesen még az én csodaügyes gyerekem sem tanulhat meg síelni. Legalábbis ezt mondják az okosok. Szerintem meg ha a tigrisbukfenc megy neki, akkor a síelés miért ne menne?... XD
Na jó, igazából tényleg kicsi még hozzá. A síoktató nem biztos, hogy értené mi az a vakkm.
De ha egyszer anya a hegyekbe vágyik... 
Aztán jött a mentőötlet: SZÁNKÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓZÁÁÁÁÁÁÁÁS! Nem tudom hogy vagytok vele, de gyerekkorom legkedvesebb élményei közé tartoznak a szánkózós napok, délutánok. Imádtam...és nagyon rossz érzés, hogy a mai gyerekek nem használják azt a klafa szánkópályát, amit mi régen. 
Jó, játszóteret építettek oda. 
De igazán lehetnének kreatívabbak...
A lényegre visszatérve: tudtátok, hogy van 14 km-es szánkópálya????!! Nekem fogalmam sem volt. De előre imádom, még ha várni is kell rá. Ugyanis itt jön a bökkenő: sajnos még nincs (elég) hó. Legalábbis a legtöbb szánkópályán. Úgyhogy két variáció van: a: utazunk 820 km-t a legközelebbi nyitva lévő (nagyobb) szánkópályához, b: várunk míg leesik a hó. Az első esetben mindenki hülyének nézne minket, a másodikban meg én magamat, hogy itthon maradunk. Jó, igazából el lehet kenni a szánkózós témát egy "hát Tirolba vágytunk" mondattal. Hogy miért ilyen sürgős? Egy azért, mert igazán gyerekesen tudok viselkedni (persze a jó értelemben véve :-))), kettő: sokáig nem lesz szabad hétvégénk.
De azért mégiscsak messze van... egy kicsit. 
***
Kellett nekem ilyeneket álmodni.

2010. november 22., hétfő

CukorBorsó


2010. november 18., csütörtök

karácsonyi ötletek

 Vigyázat!!! Spoiler!!!
Mivel valamilyen különös oknál fogva egészen karácsonyi hangulat lett úrrá rajtam a mai napon, elkezdtem ajándékötleteken agyalni. És akkor megláttam ezt. És tudtam: az idei karácsony is meg van mentve! 
Kedves rokonok és barátok! (és talán érthető okokból most leginkább a hölgyekhez szólok) Mivel uncsi mindig sálat, bögrét, CD-t  venni, ezért úgy gondoltam idén megleplek titeket egy-egy sarok kondommal
:D:D:D
Így legalább a lányos bulikon is lesz helye a kérdésnek: "figyu, van nálad kondom?" 
muhahahhhhaaaaa

P.S.: Válasszatok bátran. De stipistopp zsiráfos!!!

2010. november 17., szerda

Félreértések

Noel, csekély számú betöltött éve ellenére nagyon dörzsölt fickó. Igazából nem mondanám, hogy akaratos, legalábbis a korabeli gyerekekhez képest kifejezetten együttműködő. Valószínűleg az igazi dackorszak még kicsit odébb van. 
Viszont. 
Vannak dolgok, amiket egész egyszerűen nem vesz be a rendszere.  Például tudja, hogy a bimbóból lesz a virág, de mégis, a letördelt kis "golyócskákkal" titkon naagyon szeret játszani. Nemrég felfedeztem egy titkos gyűjtőhelyet, ahová leginkább a vitorlavirág bibéit gyűjtögette, de akadt egy-két első látásra orchideának tűnő bimbócska is. (nem mertem sokáig nézni, nehogy sírjak). 
Aztán ott van a csillapíthatatlan növényrendezési és ápolási vágya, aminek naponta többször is hódol. Új helyet keres bizonyos növényeknek, kicserélgeti a kaspójukat, megöntözgeti őket a cumisüveg tartalmával. , vagy egyéb - a közelben fellelhető - folyadékokkal. Ha rajtakapom hobbija gyakorlásán, csak rám mosolyog és jó nagyot beleszippant a kezében lévő növénybe., mintha csak szagolgatná.Természetesen az sem ejti zavarba, ha egy kicsit sem virágzó pl. fikusz van a kezében. 
De a félreértések sorát gyarapítja Percy, vagyis Porszi is. Aki egy helyes kis zöld színű gőzmozdony. Noelnak azonban szent meggyőződése, hogy Porszi sárga. Ebbéli hitétől nem igazán tudom eltéríteni, persze nem is biztos, hogy akarom. Lehet olyasmi van a fejében, hogy Porszi a sárga gőzmozdony, aki amúgy zöld. :-))
Egészen érdekes dolgok lehetnek a kis fejében, vicces lenne néha belelátni a gondolataiba.
Mostanában nagyon szereti a különböző járműveket, de azok közül is a vonatok és a traktorok vannak az élmezőnyben. Mivel unalmas mindig a traktor kerekeiről és lámpáiról beszélni, ezért gondoltam elmesélem neki hogyan is lesz kenyér a vetőmagból. Imádta. Vagyis imádja a sztorit :::D
Azonban a saját verziójában kicsit "újraírta" a történetet. 
A magból kikelő búza helyére ugyanis egy BUSZT helyettesített be: vagyis Noel szerint a következőképpen néz ki a történet: elvetik a pici magokat a traktorok, aztán esik az eső, süt a napocska, majd kinő a... BUSZ a földből...

Mivel konkrétan DÚSZ-t mond, ezért az elején nem is figyeltem fel erre az aprócska félreértésre. (teljesen normális ebben a korban, hogy olykor elhagy hangokat a szavak végéről, vagy épp felcseréli azokat). Csak akkor kezdtem gyanút fogni, amikor ő maga mesélte el a történetet, és egyik kezében a játék traktor volt, a másikban pedig egy SÁRGA BUSZ.
...és hiába rajzolok vagy mutogatok neki búzát. Ragaszkodik a buszos verzióhoz.

2010. november 12., péntek

Fökke balesete...

Fökkére és családjára rájár a rúd mifelénk. Nem elég, hogy rendszerint Noel fürdővizében éri őket a vég, még itt van ez is:

Azt a kérdést meg már fel sem merem tenni, hogy "na de mit keres a fogkrém a folyosó közepén???"

A jelentésbővülés nyelvtani kategóriájáról...

Mostanában néhány fogalom új értelmet nyert a mindennapjaimban. Így többek között a szabad idő fogalma is. Kisgyermekes anyaként már eddig is különböző jelentésekkel bővült ez a szó, de most újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Klasszikus értelemben vett szabadidőről ugyanis egy ideje nem beszélhetünk. Ez nem panasz, csupán ténymegállapítás. Vagyis nincs olyan, hogy nincs dolgom, de olyan se nagyon akad, hogy  csak egyfajta dologra kellene koncentrálnom. Vagyis pl. most ebben a pillanatban értékes perceket vonok meg a családtól, rengeteg mindent kellene még elküldenem, átgondolnom, megfogalmaznom a munkám kapcsán, egy adag kimosott cucc ott van a mosógépben, nameg Ulickaja is várat magára, a gyurmagombolyagok és egyéb csinos halmokba rendeződött játékkupacok összetakarításáról nem is beszélve. Noel szerencsére már alszik, így tőle nem vonok meg időt.
Az a helyzet, hogy a napi 4 órás-szuper-otthonról végezhető munkám egyszercsak napi 8-12 órába fordult egy projekt erejéig. Bevallom az első napokon jól meg is sajnáltam magam. Aztán alkalmazkodtam a helyzethez. Vagy a helyzet hozzám, nézőpont kérdése. Persze nem egyszerű, a takarítással igencsak lemaradtam, és igazából még a szülinapi torta is cukrászdából volt. Nagyon akartam neki sütni, de egyszerűen nem volt energiám. 
Bár a torta igenis finom volt. Az egészen biztos, hogy finomabb, mintha én csináltam volna. Az persze igaz, hogy a Noel iránti szeretetemen így nem tudtam belesütni....de szerencsére két nővér elkényeztetett húgocskája lévén, most sem maradtunk házisüti nélkül. (*kööööszönjük szééépen*)
Aztán ott van Noel. Meg persze a lelkifurdalásom, hogy nincs elég időm rá, mert napi 8-10 óra munka (és a kötelező házimunkáról még nem is beszéltem), az persze őt érinti leginkább. Ha pedig innen tekintek a dologra, több minden is nyilvánvaló lesz: egyrészt tökélyre fejlesztettem a párhuzamos munkavégzés készségemet: tudok gyurmázás közben is dolgozni, üzleti telefonálás alatt a Noellal (jel)beszélgetni és takarítani, ruhát hajtogatni. Az pedig alap, hogy e-mail írás közben traktorokról beszélgetünk.

Ráadásul azt hiszem tudom ezt az egészet élvezni is.
Mindig is a gyakorlatias oldalam volt az "erősebb", iszonyatosan untatott az egyetemen a legtöbb teória és ömlengés. Másrészt az is kiderült, hogy Noel remek gyerek, a nagy hajtás közepette a lehető legtürelmesebben viseli az egészet. Jól elvan a szülinapos játékaival, de persze próbálok nagyon odafigyelni rá. (már amennyire tudok) Nem mondom, hogy minden szempontból ideális a helyzet, de talán épp ez a lényeg, hogy annak kell örülni, ami van.
Úgy vagyok a mindennapokkal (és az a tippem ezzel nem vagyok egyedül), hogy akkor van igazán energiám, ha csinálom, és lehetőleg jól csinálom azt, ami éppen feladatként előttem áll. És minél színesebb ez a paletta, talán annál izgalmasabb az egész. Ebben a mostani helyzetben pedig pörgésből nincs hiány. Bár nyilván ezt sem lehet örökké csinálni, de egyelőre tetszik a dolog kihívás illata, és persze nem utolsó sorban  az, hogy olyan kellemes hangú sms érkezik hó elején.
De menjünk kicsit tovább, mert ugye újraértelmezésekről kezdtem írni az elején. Mivel Mátéval khrmm.. szorosan együttműködve kell dolgoznom, ezért a céges zsargon is újabb jelentésárnyalatokkal lett gazdagabb.
Íme egy frissített céges szótár:
Céges vacsora = rendelünk valamit és megesszük
Meeting = fürdés, étkezés, vásárlás vagy egyéb tevékenységek alkalmával gyakorolt beszélgetés
Csapatépítés = csapat bővítés. Megkülönböztetjük a csapatépítés két kategóriáját: van a spontán csapatépítés illetve a tervezett. Ilyen módon a tervezett csapatépítés keretein belül 2 éve Noel is csapattag lett.
Státuszmeeting = hello, hogy vagy?
Reporting = később jövök haza, mert...
Billing overview = Máté, mennyi pénzünk van?
Fizetésemelés="áttáncolt" éjszakák
Fizetéscsökkentés = nincs buli egy hétig
Munkaviszony megszűnése = egy hétnél hosszabb időtartamig a tánc hanyagolása
A szexuális zaklatás fogalmát töröltük.


***

2010. november 10., szerda

Egy fárasztó nap...

Amikor már a reggel is ilyen...
 ...napközben az érzés csak tovább fokozódik...


...akkor legszívesebben kiszaladnék a....... az erdőből:

2010. november 7., vasárnap