2014. február 7., péntek

Az elmúlt év margójára


Régen jártam erre. Annyira dübörög minden, hogy nehéz időt találni, és lejegyezni a mindennapi betevő édességfalatokat J már ami a gyerekeket és az édes kis dolgaikat illeti. Pedig jó visszanézni ezeket.
Hogy mi is történt egy év alatt? A kis csecsemő csodálatos szinte nagylány lett. A kisfiúból pedig egy remek kissrác. Én pedig rengeteget tanultam tőlük, általuk, értük.
 photo cdb3f725-5c2d-4732-ac61-3c3322694ee7_zps45c66260.jpg
A költözködés lezajlott, majd hihetetlen rövid időn belül azt vettük észre, hogy olyan ez a ház, mintha mindig is itt laktunk volna. Mintha – egy kis közjátékkal – de nekünk épült volna. A kert is csodás, habár akadnak még megoldandó problémák, és persze rengeteg a munka vele. De tudjátok, a jó fajta munka :)) Ősz végén elültettünk a gyerekekkel egy csomó virághagymát, nagyon élvezték. Noel pedig észrevette, hogy az egyik elkezdett a jó időben kibújni, mire betakargatta, nehogy megfázzon. :) A spejzban pedig már ott lapul egy jó adagnyi hajnalka mag, és várja a tavaszt.
Dióhéjban ennyit. Sziromlevélben.

És igen, Cirmi. Ő Cirmi. Vagyis Mancsos. És Osona (mert hogy oson) :D Ő egy meglepetések cicája. A kandúr, aki valójában lánycica. Ez a poszt is neki köszönhető, mivel eddig rá vártam. Biztos vadászhatnékja támadt. Kiment pisilni és ....rt visszajönni. :D De most hazatért, hát jóéjt mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése