Edvárd

Noel lázasan készül arra, hogy kistestvére lesz. Ha szerét tehetné sürgetné a dolgot, hiába mondom neki, hogy még nőnie kell a babának, és ezért egy darabig anya pocakjában fog lakni. Ő gyakran mondogatja, hogy szerinte már megnőtt, és már kibújhat.

Egy napon azt is megkérdezte, bemehet-e hozzá játszani. 

=)

Mellesleg valamiért abban a hitben van, hogy a köldökön át fogja meglátni a kistestvére a napvilágot. 

Jujj. Még belegondolni is rossz. *

Azért persze a teljes felvilágosítást még egy kicsit halogatnánk.

Egyszer, amikor kirándulni mentünk, Noel az érkezés előtt aludt az autóban. A Kistestvérről álmodhatott, mert amikor felébredt, mondta, hogy ugye ő is jön kirándulni, meg különben is meg akarja mutatni neki a mentőautóját. 

Annyira szeretnivaló, ahogy mondogatja, hogy majd nagyon fog rá vigyázni, meg amikor bekukkant a ruhám alá, és mondja, hogy látja őt. :))

Álmomban sem mertem volna gondolni, hogy ennyire foglalkoztatja majd a gondolat, és hogy ennyi szeretettel gondol rá. 

Néha faggatjuk Noelt, hogy szerinte fiú lesz-e vagy lány. 

Mármint a kistestvér. 

Mindig azt a választ kaptuk, hogy "kislány".

A minap épp a neve felől érdeklődtünk, hogy szerinte hogy nevezzük majd a kistestvérét, mire némi hezitálás után rávágta:

"Edvárd"!!!

=) 

Úgyhogy megyek, és készülök az orvoshoz, hátha többet megtudok Edvárdról, a kislányomról :)))

*ok, nem mondom, a hagyományos "útvonal" sem sétagalopp...