2011. november 2., szerda

Csitt-csett

 Noel hídon átkelőset játszik. A székről az ágyra helyezett lábam a híd. Persze próbálom lebeszélni róla, hogy ez nem az a lazulós pozíció, amit így a 3. trimeszterben ajánlanak a kismamáknak, de ő kitart álláspontja mellett, miszerint nekem:
1. ez nem fáj
2. a kistestvérre nagyon vigyáz. Ez utóbbi igaz is, és alapvetően is, de ettől függetlenül egy óvatlan pillanatban az amúgy nagyon is kéznél levő hasamba kapaszkodik. Persze nagyon sajnálja a dolgot:
- jajjj, anya bóócsánat... nem fáj, ugye? Ugye nem sír a kistestvér? - majd odabújik a hasamhoz:
- kistestvér, ugye nem fájt?
Noel vékony hangon: - nem fájt, nincs semmi baj...
Noel normális hangon: anya, mondtam, hogy nem fájt neki!


***
 Noel: anya, királyfi vagy?
én: Noel, lány vagyok, hidd el, maximum királylány lehetnék.
Noel: akkor királyfi lány vagy? 

Mit is mondhatnék erre? Néha igen, néha nem...
***

Noel pisilt, a szokásos teendők elvégzése után kicsit elakadtunk a wc-ben. A rutint ugyanis megzavarta, hogy Noel nem tudott kézmosás után csak úgy kislisszanni, mert beleütközött a hasamba. Erre elkezd nevetni:
- anyaaaaaaaa, beleütköztem a gömböc hasadba (és nevet, majd elszalad...)

***

Noel csúnyán beszél. Biztos az ovi miatt. Mert mi ugye nem. 
Szerencsére még csak egy-két frappáns kifejezésre korlátozódik a szókincse, de azokat előszeretettel használja, főként játék közben. Kedvence az "idimóták" és a "jojatt vadkány". 
Egyiket se tőlem tanulta. Eskü.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése