Noel imád a konyhában, a fürdőszobában, de igazából a lakás összes pontján tevékenykedni. Főz, mos, takarít, régi jó szokásához híven. Mivel a búza-busz dilemmával még mindig nem sikerült 100%-ban megküzdenünk, gondoltam segíthetne magot csíráztatni. Persze a hívás után lelkesen meg is jelent (kb. 5 másodperc múlva) egy székkel, amire azon lendületében fel is pattant. Mivel ő készíti a kávémat is (jó sorom van, mi??) =), az, hogy tegyen két kanálnyi csírát a tálba, semmi gondot nem okozott. Jól meg is öntözte, majd kitettük az ablakba.
Noel: nyami-nyami (majd pici ujjaival elkezdi kihalászni a magokat, hogy megegye.
én: Noel, de a mag nem finom, meg kell várni, míg kibújik a csíra. Várunk egy napot, és aztán átöntjük a másik edénybe, majd még néhány napot és blabla..
Noel néz kifelé az ablakon, néz erre, néz arra, majd némi várakozás után így szól: anya, hol van nap?
...hát, nem egy türelmes fajta =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése