Nincs is jobb móka a homokozásnál. Felnőttként nem árt, ha az embernek van gyereke, mert nem nézik ki a homokozóból. És így szabadon lehet alkotni.
Persze csakis a gyermek örömére.
Emlékszem, amikor kezemben szorongattam a várva várt két csíkos tesztet, még aznap kiszámoltam, mikorra is eshet majd a terminusom. Majd egy "hűűűhaaa" kíséretében nyugtáztam, hogy bizony valószínű skorpió napjegyű lesz a csemeténk. Kicsit tartottam, hogy milyen is lesz, beleillik-e az amúgy harmonikus kis családi kozmoszunkba, vagy fenekestől felforgatja majd azt...Persze abba biztos voltam, hogy nagyon fogjuk szeretni. Visszagondolva elég viccesnek tűnnek ezek a gondolatok, hiszen persze hogy felforgatja az életünket, persze hogy minden más lett.Akkoriban elolvastam mindent, ami csak a neten van arról, milyen is lehet egy skorpió gyerek. Na nem mintha ennyire "hinnék", abban amiket olvasni lehet, de így is kicsit közelebb kerültem a babához, akit már annyira vártam. Visszakanyarodva az eredeti témához: az egyik jellemzésben az állt, hogy a skorpió gyermek imád homokozni. Nem kell más a boldogságához csak víz, és homok. És akkor mosolyogni kezdtem: "óóóó, akkor minden rendben lesz",én is imádom a vizet és a homokot, jól megleszünk mi együtt.
És így is lett. Noel a skorpió temperamentumával olyan, mintha folyton szivárványt húzna maga után, beragyog mindent, amerre jár. Én pedig csak csodálom őt naphosszat.
Aha, ma ilyen érzelgős napom van
:)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése