Pszichológiai egyszeregy, hogy életünk tapasztalatok sorozatából áll. Ebben nincs is semmi különleges, szeretjük látni és érezni a körülöttünk lévő világot, amiről aztán gondolatokat alkotunk, véleményt nyílvánítunk. Én most meg is ragadnám az alkalmat. Mármint a véleménynyílvánításra.
- Jó, hogy illatoznak a fák (az ember csak kinyitja az ablakot így tavasszal, és örül beáramló friss levegőnek, a madárcsicsergésnek). Viszont a bepofátlankodó molylepkéknek kifejezetten NEM örülök!!! Kb. fél éve, hogy megszabadultunk tőlük, de most újra ott vannak. MINDENHOL. Ezek "rendesek", nem a ruháinkat bántják, hanem allattomos módon beköltöznek a spejzba, és minden apró zugot kihasználnak arra, hogy megtelepedjenek. Gusztustalan kukacaikat is látni olykor. Igen, nagyon undorító. Egyetlen védekezési mód, ha az ember mindent jól záró dobozba vagy üvegbe tesz, még a teásfiltereket is!!!* Iszonyat nagy kárt tudnak okozni, minden le nem zárt élelmiszert ki kellett dobnunk az előző "látogatásuk" alkalmával. De most nem lesznek ilyen szívesen látott vendégek, felveszem a kesztyűt, és szétcsapom mindet, esküszöm**
- Utazni jó, tömegközlekedni NEM. Sose élveztem, talán mert mindig is ott volt a mizantrópia csírája bennem. Sok emberrel összezárva, levegőtlen villamoson/buszon gyerekkel lenni NEM JÓ. Konkrétan a 4/6-osra gondolok. Noel nevében is szólhatok azt hiszem, mert ő sem komálta a helyzetet. Bele is kente a banánját egy csúnya öreg nénibe. Aki persze előtte "leszidott", hogy 3 táskával, és egy másfél éves gyerekkel miért is nem adom át a helyemet neki. Már Noel is szeret véleményt nyilvánítani, ami ezúttal nagy örömömre szolgált.
- A megfázás rossz dolog, ezzel szerintem mindenki egyetért. De talán abba még nem gondoltatok bele - és most főleg a kedves még nemgyerekes olvasókra gondolok -, hogy ha a gyerek megfázik, az ember lánya naponta akár bizony 5x is átöltözik. Merthogy a takony bizony nem fán terem, hanem a gyermek orrában, és egészen váratlan helyzetekben tud kicsurranni. És valahogy mindig rajtam landol. Persze finom puha ruhákat szeretek hordani, úgyhogy az is lehet, hogy csak az orra kisebesedésétől tart a gyermek.***
*Na, kit hívhatok meg egy fincsi teára???
**csak a drámai hangzás miatt esküdöztem, hátha olvasnak suttyomban, és megijednek a dögök!!!
***persze ezt nem rosszalóan írom. De tényleg. Igazából örülök is neki. Na nem a takonynak a ruhámon, hanem annak, hogy kijön. Csak jobb kint mint bent. Méghogy nem vagyok pozitív gondolkodású!!!
A fenti kép csak az olvasottakkal szembeni kontrasztot kívánja erősíteni. Mert hogy a kép vonaton készült, ahol volt helyünk, sőt mi több sok szabad hely volt, amit (ki nem találnátok, hogyNoel javaslatára) mind ki is próbáltunk. Vagy százszor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése