Noel újabban rákapott a mesenézésre.
Kicsit zavarban is vagyok ezzel kapcsolatban, lévén még akkor elterveztem, hogy nem nevelek tévégyereket az utódaimból, amikor még csak álmodoztam arról, hogy egyszer anya leszek. Ezt - és sok mást - megelőzendő, nincs is a háztartásunkban tévé.
Igen tudom, kicsit különcség így a XXI. században, de hogy őszinte legyek idegesít a tévé. Nincsenek nagy elveim, vagy ilyesmi, mert biztosan vannak érdekes és színvonalas műsorok is, csak arról van szó, hogy nem hiányzik. Szeretem a csöndet - mármint azt a 10 percet, amíg egy másfél éves mellett csend lehet. Filmet nézni pedig kiválóan lehet számítógépről is. Ez is biztos furcsának tűnhet, de mi így szoktuk meg. Szerencsére Mátéval egyetértünk ebben, így nem kellett küzdenem egy percig sem, amikor összeköltöztünk.
Summa summárum, nem számítottam, hogy találkozom a mennyit is üljön a gyerek a mese előtt?- kérdéssel, főleg nem másfél évesen.*
Noelt viszont teljesen lenyűgözik a mesék. A Süsü mellett újabb kedvencei a Frakk, a 101 kiskutya és a Vuk. Minden reggel mesenézés közben fogyasztja el a reggelijét (ami azóta is szigorúan vajaskenyér - ha lehet kenyér nélkül), és ehhez nagyon ragaszkodik.
Igazából nem tudom, hogy ez baj-e, mármint hogy mesét néz. Nem igazán passzív befogadó, mert teljesen beleéli magát. Mosolyog a vicces részeknél, és szomorúan mondja, hogy "vauva sí", amikor sír a kutya. Néha meg csak felkiált, hogy "nem! nem!" - ezt nem mindig tudom mire vélni.
Persze szoktam neki mesélni is, de leginkább csak este, elalváskor. Azt nagyon szereti, amúgy meg képeskönyveket nézegetünk, de az nem igazán mesélés. Igen, beszigoríthatnék, és mondhatnám, hogy csak x percet nézheti. Azért nem egész nap ül a mese előtt, ne gondoljátok. De volt már olyan, hogy 1, másfél órát nézte. Őszíntén nem tudom, hogy jót teszek-e, ha hagyom. Amúgy nagyon eleven baba, folyton kitalál valami új játékot, szóval nem egy sarokban ülős típus. Egyszer próbáltam megszámolni hányszor szaladja körbe naponta a lakást, de elszédültem és abbahagytam :D
Szóval ha van véleményetek ezzel kapcsolatban, vagy valami jó könyv, ami ezzel foglalkozik, annak örülnék, ha megírnátok.
*mármint a gyerek másfél éves 8)
U.I.: Tudjátok-e hogy hívja Noel a Frakkot?
FAKK
Ez van.
Asszem mi is Fakknak hívtuk, egész sokáig (Mint a Hippodrom, annak van értelme...). Amúgy nem hiszem, hogy baj a mesenézés, ezek értelmes mesék... A baj szerintem akkor van, ha ez valami más tevékenység (attív játék, később a szociális tevékenységek, sport, stb.) rovására történik. Szerintem semmilyen elfoglaltsággal sincs baj, ha nem viszi túlzásba az ember, és nem más helyett csinálja... Hmmm... asszem, megyek tanulni XD
VálaszTörlés:))tök jó hogy írtál! Igen, alapból én is pont ezt gondolom, csak ha eszembe jut hogy talán ez a legszenzitívebb periódusa az életében - amikor minden benyomás nagyon fontos lehet - akkor néha elbizonytalanodom. De szerencsére mostanában kezdi kcisit "megunni" a dolgot, helyette inkább méééég többet futkározik meg legújabban a kis kő- és elefántgyűjteményünkkel játszunk naphosszat :) ami mellesleg nagyon tuti dolog :D
VálaszTörlés