Csecsemő!

Ez az új szitokszó mifelénk. Mármint a gyerekek körében. Az alapja olyasmi lehetett, hogy amikor valamelyikük butaságot csinált, akkor egyszer talán a magyarázat részét képezte részemről, hogy "de nem vagy már te csecsemő!". Ebből ők azt szűrték le, hogy a csecsemő, az valami rossz. :D
mea culpa..

Így mostanában naponta többször is felhangzik a továbbfejlesztett "rossz csecsemő" és "buta csecsemő" formáció. Persze ettől iszonyat idegesek lesznek mindketten, és mivel a kislányt nem kell félteni, legtöbbször ő generálja a balhét. Általában maguktól egyezségre jutnak, nekem meg csak az marad, hogy a ház valamelyik szegletében elbújva jókat derülhetek ezeken az összezördüléseken. :))

U.I.: ja igen, és Nadin szerint Apa is sokszor buta csecsemő. Például ha dolgozni megy. 

Na igen... lehet...
...csak a nagyobbacska fajtából = )

Az elmúlt év margójára

Régen jártam erre. Annyira dübörög minden, hogy nehéz időt találni, és lejegyezni a mindennapi betevő édességfalatokat J már ami a gyerekeket és az édes kis dolgaikat illeti. Pedig jó visszanézni ezeket.

Hogy mi is történt egy év alatt? A kis csecsemő csodálatos szinte nagylány lett. A kisfiúból pedig egy remek kissrác. Én pedig rengeteget tanultam tőlük, általuk, értük.

A költözködés lezajlott, majd hihetetlen rövid időn belül azt vettük észre, hogy olyan ez a ház, mintha mindig is itt laktunk volna. Mintha – egy kis közjátékkal – de nekünk épült volna. A kert is csodás, habár akadnak még megoldandó problémák, és persze rengeteg a munka vele. De tudjátok, a jó fajta munka :)) Ősz végén elültettünk a gyerekekkel egy csomó virághagymát, nagyon élvezték. Noel pedig észrevette, hogy az egyik elkezdett a jó időben kibújni, mire betakargatta, nehogy megfázzon. :) A spejzban pedig már ott lapul egy jó adagnyi hajnalka mag, és várja a tavaszt.

Dióhéjban ennyit. Sziromlevélben.

És igen, Cirmi. Ő Cirmi. Vagyis Mancsos. És Osona (mert hogy oson) :D Ő egy meglepetések cicája. A kandúr, aki valójában lánycica. Ez a poszt is neki köszönhető, mivel eddig rá vártam. Biztos vadászhatnékja támadt. Kiment pisilni és ....rt visszajönni. :D De most hazatért, hát jóéjt mindenkinek!

Matrica

Este van, a gyerekek csendben játszanak a szobában. Igen, ritkán, de ilyesmi is előfordul nálunk. Noel matricákat ragaszt az albumába (húú, én is de imádtam gyerekkoromban!). Nadin néha méltatlankodik, hogy nem tudja megkaparintani a színes képeket. Noel a matricák hátuljával próbálja lekoptatni őt. Persze nehezen megy. Néha felhangzik egy-egy visítás. Hol Noel, hol Nadin. Én levest főzök, és eszem ágában sincs közbeavatkozni. A következő visítással Noel azonban véget vet a közös mókának:

"Nadin! Rossz vagy! Viszlek anyádnak!

...és Nadint cipelve megjelenik a konyhában.

:)))

Autóban

én: - Ne sírjatok, nemsokára otthon leszünk!
Noel: - Anyaaa, de én nem is sírok. Meg a Nadin se - csak morgik mint egy kutya.

Egy újabb olyan pillanat...

Reggel van, korán. Valahogy közénk teleportálódott a két gyermek az éjszaka??!!/hajnal??!!/reggel??!! folyamán. Persze senki nem emlékszik semmire. Békésen alszanak, és gyönyörűek. Noel egyszer csak - csukott szemmel - óvatosan simogatni kezdi Nadin arcát (pont úgy ahogy minden reggel az enyémet szokta) mosolyog és azt mondja "jajj te kis rossz baba - rossz kis Nadin baba". Mire Nadin békésen alszik tovább. Mosolyogva.

Az első közös pancsi

<3 p="p">

Petit Nadin